A 10. században ezen a környéken alapították meg a lengyel államot, ráadásul a történelmi látványosságok tekintetében ma ez az egyik leggazdagabb város. Sétánkat rögtön a város legrégibb épületével, a székesegyházzal kezdjük. Az Ostrów Tumski nevű szigeten álló épület történetének gyökerei egészen 968-ig nyúlnak vissza.
A hatalmas téglaépítmény azóta többször is megsérült, kibővítették és felújították, míg végül elnyerte mai, háromhajós formáját. A 81 méter hosszú és 44 méter széles templomban összesen tizenkét kápolna és két sekrestye található, így érdemes pár percnél többet is rááldozni a körüljárására.
A székesegyház apró részleteiben elveszve észrevétlenül száll el felettünk is az idő, az óra két mutatója lassan a tizenkettes számnál fut össze, így sietnünk kell a város piacterére, hogy a mindennapi déli látványosságot el ne szalasszuk. Az ország harmadik legnagyobb piacterére érve a város képe teljesen megváltozik: a teret körbeölelő kicsi, kétszintes, színes házak, a tér közepén álló régi Városháza és a kávézók teraszainak sora olyan idilli hangulatot sugároz, amelynél megkapóbbat egy városnéző turista nem is kívánhat.
Ide-oda csalogat a látvány és a kézműves árusok portékái, finom kávéillat csapja meg az orrunkat, de a Városházát bámuló tömeg hangos csodálkozása minket is közéjük vonz. Az épület tornyából két fémkecske bújik elő, és pontosan tizenkétszer egymásnak szegezik szarvukat. A viadal végeztével az állatok az odújukba, a bámészkodók nagy része pedig a kávéházakba és éttermekbe tér vissza. Mi sem teszünk másként: az ebédünket stílusosan a két kecskéhez címzett étteremben költjük el.
A falatozás után még kellemesebbnek tűnik a napsütötte tér, melyen keresztülsétálva egy szűk utcák közt megbújó templom felé vesszük utunkat. A Szent Szaniszló templom a monumentalitás és a káprázat épülete. Nincs az országban még egy olyan templom, amely az expresszív római barokk stílus jegyeit ennyire dominánsan magán viselné. Szinte az egész délutánunk azzal telik, hogy a templom környékén csámborgunk, magunkba szívva a terecskék, csupa szín házak, kávézók és éttermek megfoghatatlan hangulatát. És már most tudjuk, nem ez volt az első és utolsó alkalom, hogy ezeken az utcákon csattogott a cipőtalpunk.
